- 2016. június 7. (kedd) 18.00
- Grand Café Várkert (Stefánia)
Beszélgetőtárs: Czeglédi András
Simon József a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének docense, fő kutatási területei a skolasztikus, a reneszánsz és a koramodern filozófiatörténet, valamint a régi magyar filozófia története.
Czeglédi András a Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszékének oktatójaKutatási területei: esztétika, történelemfilozófia, modern filozófiatörténet, német és orosz filozófia, Heidegger, Kant, Nietzsche, Nietzsche-recepció.
Simon József: Explicationes Explicationum. Filozófia, irodalom és egzegetika Enyedi György életművében (Typotex, 2015)
Jelen kötet a kora újkori Erdély intellektuális világába invitálja az olvasót Enyedi György 1590-es években keletkezett műveit elemezve. Az Erdélyi Unitárius Egyház püspöki tisztét betöltő Enyedi írásai arról tanúskodnak, hogy szerzőjük milyen innovatív módon kezelte a felekezeti beágyazottsággal kapcsolatos elméleti problémákat. A radikális protestantizmus szellemében fogant életmű három tudományterületet érint: a Szentírás briliáns egzegetikai vizsgálata a filozófia és a klasszika filológia segédtanaira támaszkodik. Héliodórosz és Plutarkhosz, Aiszkhülosz és Szophoklész bizánci kommentárirodalma, a filozófus Zabarella és Cesalpino vagy a humanista Szentírás értelmezés jelölik ki azokat a szellemi vonatkoztatási pontokat, melyek mentén Enyedi számára az egységes kulturális öndefiníció lehetségessé vált.
Enyedi „meghaladta korát”, egzegetikai eredményeit száz évvel halála után kezdték értékelni a felvilágosult bibliai hermeneutika vezető németalföldi alakjai. Az erdélyi felekezeti problémákat felhelyezte Európa szellemi irányzatainak térképére,Kolozsvár és Pádua egy világ részét képezték.
Kurt Flasch: Miért nem vagyok keresztény? Beszámoló és érvelés
Fordította: Simon József (Typotex, 2016)
Kurt Flasch 1930-ban született, filozófiatörténész, aki eminens értelemben megtestesíti a „német középkorkutató” prototípusát. E tény mintha szöges ellentétben állna a mű címe által sugallt tartalommal: első pillantásra liberális vagy baloldali intellektuális álláspontot várnánk a műtől, Bertrand Russell azonos című 1957-es esszéjéhez hasonlóan. Flasch ezen időskori művének kimagasló jelentősége azonban épp abban áll, hogy olyan gondolkodó fejti ki kereszténységkritikáját, aki Szent Ágostonról, Eckhart mesterről, Nicolaus Cusanusról és a filozófia más nagy alakjairól nyújtott mértékadó értelmezéseket. Flasch bevallottan személyes hangvételű összegzése a magyar szellemi élet számára is kifinomult önértelmezést nyújthat a keresztény hagyomány alapgondolatainak problémáiról, anélkül, hogy értelmezése ateista volna. Példaértékű lehet a könyvben létrehozott konstelláció, mely az európai keresztény gondolkodás legfinomabb rezdüléseire való érzékenységgel, történeti-kritikai attitűdből és az önmagán átszűrt filozófiai reflexiók útján valósult meg.
Ajánló:
Simon József: Nyelvfilozófiai gondolatok Bethlen Miklós Önéletírásának előljáró beszédében (Videotorium)
