- 2016. június 11. (szombat) 18.00
- a Tiszatáj szerkesztősége (Roosevelt tér 10–11.)
Tiszatáj Szalon
A könyvbemutatón Ilia Mihály irodalomtörténész beszélget a szerzővel.
A kötet írásaiban két fogalom találkozik: az irodalmi személyesség és Szeged városa. Látszólag mindkettő könnyen értelmezhető, valójában mindkettő magyarázatra szorul.
Az irodalmi személyesség mintha nemlétező fogalom lenne: a gugli nem ad ki rá találatot, mindenáron az „irodalmi személyiség” kifejezésre akar keresni. Pedig a jelenség, amit takar, átszövi a teljes irodalomtörténetet és napjaink irodalmi életét is.
Az irodalmat mindig létező emberek alkotják, emberek, akik élnek, mozognak, esznek-isznak, zöldségesnél és boltban vásárolnak, ébren vannak vagy éppen alszanak, beszélgetnek, olvasnak és írnak. Szöveg magától nem jön létre – mindig létrehozza valaki. Ezek az alkotók, mint minden ember, életük során nyomokat hagynak hátra. Ezek egy része pedig irodalmi jellegű: ilyen az irodalmi kapcsolatokat dokumentáló levél vagy dedikáció, ilyen az adott helyzetet dokumentáló alkalmi vers, az írói műhelygondokat dokumentáló kézirat, az írói önértékelést dokumentáló vallomás, a bizonyos kérdésekhez fűződő viszonyt dokumentáló nyilatkozat és interjú, a pillanatot dokumentáló fotó, és még hosszasan lehetne sorolni.
A program a Szépírók Társasága támogatásával valósul meg.
Ajánló:
Laudáció Bíró-Balogh Tamás Déry-díja alkalmából
A homo aestheticus és a homo pardonicus
Az irodalom személyessége – Interjú Bíró-Balogh Tamással